Nyomtat

Reutlingeni cserekapcsolat története

1991-ben, iskolánk 60 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen tette első látogatását nálunk Conrad Dolderer úr, a reutlingeni "Realschule" igazgatója.

A két város közötti partnerkapcsolat első éveiben az igazgató úr célja az iskolák közötti kapcsolatfelvétel lehetőségének keresése, majd annak folyamatos ápolása volt. A személyes találkozás és a mindkét iskola részéről jelentkező akarat ösztönözte a partnerkapcsolat kialakulását, majd folytatását.

Ennek következményeként a "Realschule"-ból 12 alkalommal jöttek el hozzánk az ott tanuló diákok, a Kassaiból 14 alkalommal látogattak el tanulóink a reutlingeni testvériskolánkba.

A két iskola története immáron 16 éve kapcsolódik össze.

A cserekapcsolatban résztveő tanulók között első lépésként a levelezést - lezdetben postai, manapság már elektronikus - indítjuk el, mely során a tanulók előre megismerhetik egymást. Az első, osztálykeretben történő kiutazásra 1993-ban került sor. 10 napot töltöttek tanulóink Reutlingenben, élvezve a családok vendégszeretetét.

Azóta megszakítás nélkül minden évben útnak indulnak a magyar buszok egy-egy Kassais gyerek csoporttal, hogy családoknál elhelyezve, nagyszerű programok kiséretében felejthetetlen élményben legyen része. Emellett természetesen nyelvtudásuk bővítésére is lehetőség nyílik.

A kapcsolat lényegét a következő kulcsszavakkal lehet összefoglalni:

Az egymás közötti kommunikáció során átélt élmények önbizalmat adnak a tanulóknak, s ez mindenképpen pozitívan hat személyiségük fejlődésére, kedvet ébreszt a további nyelvtanuláshoz, hiszen saját maguk tapasztalják meg az iskolapadban szerzett tudásuk fontosságát. A reutlingeni városházán megrendezett fogadásra mindig viszünk magunkkal egy pici "magyar kultúrát": tánc, ének, próza vagy zene formájában.

E kapcsolat sikere köszönhető a szülőknek, a tanároknak, az iskolák mindenkori igazgatóinak, a városi önkormányzatnak és mindenekelőtt a programokban részt vevő gyerekeknek. Az eredményes programok megvalósításához természetesen a fáradhatatlan felnőtt közreműködőkre is szükség van.

Mindenekelőtt a "Realschule" volt igazgatóját, Conrad Dolderer urat kell kiemelnünk, aki szívügyeként kezelte nemcsak a két iskola, hanem a két város közötti kapcsolatot is. A fáradhatatlan Alfred Merkle urat, aki a legtöbb diákcsoportot hozta iskolánkba.

Köszönettel tartozunk Dr. Horváth Ferencnének - iskolánk volt igazgatóhelyettesének - aki igen sokat tett a kapcsolat kialakításáért. 1994 óta - immár 15 éve - jómagam munkálkodom a két iskola közötti jó kapcsolat életben tartásában, természetesen az oskolavezetés és az aktuális osztályfőnökök támogatását élvezve.

Ezért mondhatjuk el, hogy a városban a Kassai Úti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és a reutlingeni "Realschule" közötti kapcsolat a legrégebben létrejött, és azóta is folyamatosan működő iskolai partnerkapcsolat, mely ily módon minden tekintetben példamutató.

Büszke vagyok azokra a tanulóinkra, akik egy-egy "tanulmányút" után láthatóan nagyobb kedvvel, kitartással tanulnak, akik megérezték a nyelvtanulás fontosságát, és megtapasztalták annak örömét, akik világot látva toleránsabbak, nyitottabbak lettek. Úgy gondolom, ez a garancia a partnerkapcsolat továbbfolytatására.

Pomázi Ferencné

Reutlingeni út 2010 október

2010. október 11-19-ig töltöttünk el kalandos napokat a reutlingeni testvériskolánk diákjainál, illetve családjaiknál.

Huszonkét 8. osztályos tanuló busszal indult útnak három tanárnő kíséretében, hajnalok hajnalán a hosszú útra.

Izgalmas program állt előttünk. Projektmunkánk középpontjában ezúttal a németországi, illetve baden-württembergi szakképző rendszer megismerése állt.

Ez azért volt számunkra izgalmas, mert mi is mindannyian most állunk a pályaválasztás előtt.

Több céget, s egy szakképző iskolát is meglátogattunk. Természetesen ezeken a programokon kívül gyönyörködhettünk a dél-németországi városok szépségében, mint pl. Tübingen, Stuttgart, Reutlingen s a Fekete-erdőben található Freiburg. Ellátogattunk a Duna forrásához is, ahol láthattuk a nagy folyó eredetét, mely engem minden alkalommal lenyűgöz. Nem maradhatott ki a programból a stuttgarti Mercedes Múzeum és a TV-torony sem, habár igen rossz idő volt ezen a napon.

S hogy milyen élmény maradt meg a diákjainkban a nagy út után?

Olvassák el a kedves böngészők T. Szabó Ágnes 8.b osztályos tanuló fogalmazását, - természetesen németül - s tekintsék meg a fényképeket galériánkban, melyeket utunk során készítettünk.

Pomázi Ferencné szaktanár



Am Montag sind wir mit dem Bus nach Reutlingen gefahren. Es war sehr lang. In Österreich habe ich mein Handy verloren. Es war eine lange Reise, wir sind 12 Stunden mit dem Bus gefahren, und wir sind um 21:00 Uhr in Reutlingen angekommen.

Am Dienstag haben wir unsere Vorstellung aufgeführt, dann haben wir eine Berufschule besucht. Am Nachmittag sind wir mit Selina und einigen Freundinnen zu Tina gegangen. Es war ein schöner und lustiger Abend!

Am Mittwoch haben wir in Tübingen die Lehrwerkstatt Firma Manz Automation besucht. Am Nachmittag heben wir eine Stadtbesichtigung gemacht, und anschlei?end sind wir zum Bowlingspiel gegangen.

Am Donnerstag haben wir an einer Technik-Stunde teilgenommen, und wir haben etwas aus Kupfer gemacht.

Am Freitag sind wir nach Tübingen gefahren. Wir waren in Gruppen, und wir haben ein Stadtspiel gemacht. Tübingen ist eine wunderschöne Stadt! Dann sind wir auf einen Berg und einen Turm gestiegen.

Am Sonntag haben wir etwas mit der Familie machen können. Wir waren in einem "Freizeitpark". Das hat eine Rutschbahn, einen Kletterbaum, eine Kletterwand und so weiter gehabt. Am Abend haben wir in einem chinesischen Restaurant zu Abend gegessen. Es war sehr lecker! Dann sind wir zu Julia gegangen, wo wir gesungen und geplaudert haben. Es war unser Abschiedsabend.

Am Montag sind wir zu der Firma Schwörer gefahren. Wir sind ins Mercedes-Museum gegangen, aber ich habe keine Ahnung, an welchem Tag. Dort haben wir schöne Autos gesehen.

Am Dienstag mussten wir zurückfahren. In Österreich habe ich mein Handy gefunden! Gott sei Dank! Es war ein sehr schöner Ausflug in Deutschland, und ich vermisse die Deutschen sehr! Wir warten auf sie im März in Szolnok!

T. Szabó Ágnes Klasse 8b


Beszámoló Reutlingeni cserediákprogram 2012

A nyolcadikos diákok mindig nagy örömmel és izgalommal várják a cserediákprogramot, idén a 7. osztályosok is bekapcsolódtak. Nagy örömünkre idén is meg valósulhatott a már több mint 20 éve működő csereprogram. Minden alkalommal meghatározott témakört dolgozunk fel és programjainkat ennek megfelelően alakítjuk ki. Ebben az évben az: Egészséges életmód, táplálkozás, sport volt a projektünk középpontjában.

A német diákok 2012. májusban érkeztek iskolánkba, Alfred Merkle tanár úr vezetésével. Igyekeztünk érdekes hetet összeállítani. Így a gyerekek megtekinthették a repülőgép múzeumot , a magyar diákok segítségével megtekintettük Szolnok város nevezetességeit; hogy jobban összerázódjunk a Bowling centerben töltöttük a délutánt, jártunk Martfűn a termálfürdőben is. Az egyik legjobb programnak a sárkányhajózás bizonyult a Holt Tiszán. Koncentráció, összehangoltság, egymásra figyelés valamint a gyorsaság és erő nagyon fontos ennél a sportnál. A magyar csapat hajója összehangoltabb evezéssel megnyerte a versenyt. J

A program egyik fontos eseménye polgármesteri hivatal fogadása volt, hiszen így válik hivatalossá és elismertté a Kassai iskola által oly régen életre hívott kapcsolat.

Hétvégi programokat a vendég fogadócsaládok szervezték. A visszajelzések nagyon pozitívak voltak. A német diákok lelkesedéssel számoltak be egymásnak és a tanáraiknak a hétvégi kirándulásokról, eseményekről.

Milléri szabadidő parkba biciklivel mentünk ki. Játékos sport feladatokat, ill. egészségügyi teszteket kellett megoldani. Ebédre bográcsgulyást ettünk. Ez a nap is jól és hasznosan telt el.

Minden alkalommal két egész napos kirándulást is tartalmaz a program. Idén Pusztaprogramon vehettek részt a tanulók. Bugacpusztára utaztunk, ahol megtekintettük a pásztormúzeumot és egy csikós bemutatón vettünk részt, ill. parasztudvar jellegzetes állatait.

Budapesti kirándulásunkon a Pálvölgyi cseppkőbarlangot, a várnegyedet, majd a Nagy Vásárcsarnokot, Váci utcát látogattuk meg. Sajnos ez volt a magyarországi program utolsó napja. Könnyes búcsút vettünk barátainktól.

A diákok számára a nyár levelezgetéssel telt. Nagy örömömre olyan is volt, hogy a német diák nyáron is meglátogatta a magyar családot. Ez talán már több, mint egyszerű ismeretség, ez egy szép barátság kezdete is lehet.

És elérkezett a várva várt október 10. Délben repülőre ültünk és 1óra 15 perces utazás után megérkeztünk Stuttgartba, ami kb. 60 km-re van Reutlingentől. Az esős idő ellenére mi nagyon vidámak voltunk, nagy izgalommal léptünk ki a repülőtér fogadócsarnokába. Szerencsére mindenki mindenkit megismert. J

A német partner iskola, magyar cserekapcsolatáért felelős tanára Alfred Merkle tanár úr, nagyon gazdag, érdekes programot állított össze számunkra.

Megtekintettük az iskolát, az egyik tornacsarnokában töltöttük a sportdélutánunkat, az iskola konyhájában ebédet készítettünk magunknak, majd meghallgattunk egy Táplálkozási terapeutát.

Az egyik legérdekesebb program a „bio” jegyében telt el. A gyerekek különböző helyeken jártak, ahol bio termesztéssel, bio alapanyagok feldolgozásával és árusításával foglalkoznak. A tanulók meglátogattak egy csirkefarmot, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot, malmot, pékséget, boltot, piacot. Későbbiekben a csapatok bemutatták egymásnak, ki hol járt mit tapasztalt. Igazán színvonalas, értékes beszámolók készültek.

Kisebb kirándulást tettünk Tübingenbe. Gyönyörű városka, igazi kis ékszerdoboz. Itt a gyerekek egy úgy nevezett városfelfedező-játékon vettek részt.

Stuttgartban egész napos program várt minket. Megtekintettük a Daimler Múzeumot/ Mercedes Múzeum. Hét szinten csak Mercedes autók, legrégebbitől a legújabbig. A TV torony tetejére is felmehettünk. Nagyon szuper volt.

Hétvégi programokat a vendég fogadócsaládok szervezték. A magyar diákok különböző helyeken, eseményeken vehettek részt. PL: Európa Park, sörfesztivál Stuttgartban, élményfürdő, vitorlázó repülés, Ludwigsburg, csokigyár/- múzeum, Ulm stb.

A program egyik fontos eseménye polgármesteri hivatal fogadása volt, hiszen így válik hivatalossá és elismertté a két iskola által oly régen életre hívott kapcsolat. A Reutlingeni Önkormányzat megvendégeléssel és kis ajándékkal kedveskedett diákjainknak, és anyagilag is támogatja a programot.

Egész napos kirándulás keretében jártunk Donaueschingenben, a Duna forrásánál, Salemben a majmok hegyén, ahol kézből etettük a majmokat. Komppal a Bodeni tón áthajóztunk Konstanzba, láttuk a havas svájci Alpokat. Úgy vélem igazán szép kirándulás volt.

A fent leírtakból kiderül miért érdemes jelentkezni és részt venni a diákcsereprogramon. De ez nem egyszerűen utazgatás, gyönyörű városok felfedezése, hanem ismerkedés idegen emberekkel, azok kultúrájával, betekinthetünk egyes családok mindennapi életébe. Valamint nem utolsó sorban önmagunk megismerése, önállóságunk fejlesztése, kreativitásunk és nyelvi képességeink kipróbálása.

Szeretnék köszönetet mondani minden kollégámnak, akik segítettek a program színvonalas lebonyolításában. Továbbá a szülőknek, akik befogadták a német diákokat, gyermekeiket támogatták a program során. És köszönet jár nektek is gyerekek, köszönöm, hogy aktívak, együttműködőek, segítőkészek, pontosak voltatok.


Beszámoló 2013/14. tanév diákcsereprogramjáról

2013 áprilisában kezdtem el szervezni az idei tanévi csereprogramot. A kezdeti nehézségek után szeptember elejére végleges lett a csapatunk, 19 fő jelentkezett. A német gyerekek a nyári szünetben nagyon izgultak, mert nem mindenki tudta, hogy hol fog lakni, lesz-e szállása. Akik időben jelentkeztek és megkapták a cserepartner címét, már a nyári szünetben nagyon jó kapcsolatot építettek ki.

A német vendégek fogadása nagyon jól sikerült. 2013. október 7-14-ig voltak nálunk, Alfred Merkle tanár úr és Julia Trevallion tanárnő vezetésével.

Idei projektünket a lovagkor- Ritterzeit jegyében szerveztük.

A német csoport hétfő délelőtt érkezett Szolnokra. A magyar gyerekek nagyon nagy izgalommal várták őket. Voltak, akik elsőre fel sem ismerték partnerüket, mert csak leveleztek, de egy kis segítséggel mindenki megtalálta a párját. Délután a városházán fogadott minket az alpolgármester úr. Köszöntette a német gyerekeket és kiemelte milyen fontos ez a kapcsolat, hiszen így a gyerekek betekintést kaphatnak egy másik család mindennapi életébe, szokásaiba. Ezek után az iskolában programismertetőt tartottunk.

Kedden Szegedre utaztunk. Megtekintettük a Pick Múzeumot, majd a város nevezetességeit. A gyerekek kaptak szabadidőt is.

Szerdán a Damjanich Múzeumban megtekintettük az állandó kiállítást, majd kézműves foglalkozáson vettünk részt. Mindenki készíthetett egy pénzérmét. Majd a magyar gyerekek segítségével megnéztük Szolnok nevezetességeit. Stadtrally keretében egy kérdőívet kellett kitölteniük a városra vonatkozóan. Délután, a projekttel kapcsolatosan meg kellett alapítaniuk a saját lovagrendjüket. Majd középkori táncóra következett, Hoppál Beatrix tanárnő vezetésével.

Csütörtök volt a leghosszabb nap. Egész napos kiránduláson vettünk részt. Visegrádi kispalotajátékok program során középkori mesterségekkel ismerkedhettünk meg, majd egy látványos lovagi tornát tekinthettünk meg. A gyerekek nagyon élvezték a mesterségeket, kőfaragást, gyertyaöntést, agyagozást és bőrözést. Az elkészített darabokat magukkal vihették. Késő délután Etyekre utaztunk, a Korda Filmstúdióba. Sok érdekesség mellett egy középkori város részlet díszleteit is láthattuk.

A hétvége a családok saját szervezésében telt el. A német gyerekek nagy örömmel számoltak be a hétvégi eseményekről.

Hétfő a búcsú napja volt. Reggel Budapestre utaztunk, ahol először a láthatatlan kiállítást tekintettük meg. Onnan a várnegyedbe mentünk, majd a Nagyvásárcsarnok és Váci utca következett. Sajnos a Hősök terét csak a buszból láttuk, mert sietnünk kellett a repülőtérre. De előtte minden gyerek kapott egy búcsúvacsorát a Burgerkingben. Ezek után könnyes búcsút vettünk egymástól.

„A német hét elképesztően jó volt. Megérte az egész program.”

Korsós Blanka